| KEZDŐLAP |
|
|
 |
| BEMUTATKOZÁS |
|
|
 |
| E-ÜGYINTÉZÉS |
|
|
 |
| E-ÖNKORMÁNYZAT |
|
|
|
| INTÉZMÉNYEK |
|
|
 |
| GAZDASÁG |
|
|
 |
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg
|
|
|
|
|
Falutörténet
Gencsapáti község, a kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő települése, Szombathely és Kőszeg között, a megyeszékhely nyugati határán terül el. A község 1943-ban Nagygencs (korábban Németgencs) és Gyöngyösapáti egyesítéséből keletkezett.
Mint a környéken mindenütt, Gencsapáti területén is kerültek elő réz- és bronzkori emlékek, sőt őskori csiszolt kőeszközöket és kerámiatöredékeket is találtak. 1941-ben egy népvándorlás-kori csontvázas sírra bukkantak.
A római korban a település Savaria (a mai Szombathely) "elővárosa" lehetett, erre utalnak az előkerült épület- és vízvezeték-maradványok. A római provincia idejéből származik az az oszloptöredék, melyet a későbbi néphagyomány Ördögkőnek nevezett el és legendákkal vett körül.
A nyugatrómai birodalom bukásától Szent István koráig a település a Salzburgi Érsekséghez tartozott. Első királyunk egyházszervezése során a Győri Püspökség fennhatósága alá sorolta.
Nagygencset először egy 1288-ban kelt oklevél említi "Villa Gench" néven. A faluban a Genchieknek voltak birtokaik melyen 1372-ben megosztoztak. A község - amely a kőszegi uradalom része volt - a középkorban többször cserélt gazdát. Birtokosai között megtalálható a Garai, a Jurisich, a Nádasdy, a Széchi és az Eszterházy család.
A reformáció Nagygencset sem hagyta érintetlenül. A XVII. század első felében evangélikus lelkészei voltak a falunak, 1655-ben még evangélikus zsinatot is tartottak itt. A falu temploma valószínűleg 1671-ben került vissza a katolikusok birtokába. A győri püspök ekkor Széchenyi György, a falu birtokosa pedig Széchenyi Péter.
A gótikus eredetű plébániatemplom építéséről nincsenek pontos adatok. Első leírása egy 1674. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben szerepel, ahol a templom mellett álló kápolnát is megemlítik. Az írásos emlékek tanúsága szerint az épület 1689-ben már meglehetősen romos, annak ellenére, hogy Eszterházy Pál megnagyobbíttatta és javíttatta. A templomot 1880-ban építették át háromhajóssá eklektikus stílusban.
A századfordulótól 1937-ig Németgencs (anyaegyház), valamint a szomszédos Perenye és Apáti (fíliák) egyház-szervezetileg egy egységet alkottak.
A hajdani Gyöngyösapátit 1328-ban említi egy jelentés, melyet a vasvári káptalan készített Károly Róbert részére. E jelentés szerint a Vas vármegyei Apaty birtok egy bizonyos Rempe fia Salamon fia Mihály birtokában volt.
Kör alakú nyilvános kápolnáját 1815-ben lebontották, helyére kőkeresztet állítottak fel. Új temploma 1903-ban készült el
A falu nevezetesebb birtokosai a Nádasdy, a Chemetey, a Batthyány és a Széchenyi család. A 12 szobás várkastélyt a Chemetey család építtette a XVI. század második felében. A kastélyt a Széchenyi család az 1820-as években építtette át klasszicista stílusban.
A gyakori birtokcserék után a kastély Apponyi Albert birtokába került. Halála után 1935-től tiszti üdülő, majd lengyel menekültek szállása a háború végéig. 1945-től 1948-ig volt deportáltaknak nyújtott otthont, majd ismét katonai kezelésbe került. 1956 óta gyermekotthonként működik.
A két szomszédos települést 1943-ban egyesítették Gencsapáti néven.
Gencsapáti legnevezetesebb látnivalója a falu határában található Szentkút, amely a környék kedvelt zarándokhelye. 1756-ban Batthyány József pozsonyi prépost egyházlátogatást végzett Gencsapátiban. A látogatás jegyzőkönyve részletesen beszámol a gencsi határ nyugati részén fakadó bővízű forrásról, amely fölé Török Mihály és felesége, László Katalin kápolnát építtettek hálából kisgyermekük csodás gyógyulásáért.
|
Kérjük, további képekért keresse fel galériánkat!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
| TELEPÜLÉSEK |
|
|
|
| HÍREK, FELHÍVÁSOK |
|
|
|
| AKTUÁLIS |
|
|
|
| KERESŐ |
|
|
|
| GASZTRONÓMIA |
|
|
|
| SZÁLLÁS |
|
|
|
| GALÉRIA |
|
|
 |
| VENDÉGKÖNYV |
|
|
|
|
